Marrakesh-i Egyezmény

Marrakesh-i Egyezmény: könnyebben juthatnak irodalomhoz a
látáskárosultak

A Marrakeshi Szerződés aláírását követően a Braille-könyvek,
hangoskönyvek előállításához ezentúl nem kell a szerzői jogtulajdonos
jóváhagyása: az esélyegyenlőség
értelmében meg kell könnyíteni a hozzáférhetőséget a látáskárosultak
számára. Erről, valamint az új Btk. szellemi tulajdonjog terén
bevezetett változtatásairól
beszéltek a Rádió Orient műsorában jogi szakértők.

2013. június 27-én aláírták a Marrakeshi Szerződést, amely a vakok és
gyengénlátók, és látási képességeikben egyéb okból korlátozott
személyek nyomtatott
művekhez való hozzáférését segíti elő. A szerződés a résztvevő
országok számára kötelezően előírja bizonyos szerzői jogi kivételek
bevezetését, ami azt
jelenti, hogy míg korábban engedélyköteles volt nyomtatott művekből
Braille-könyvek, hangoskönyvek előállítása, ezentúl nem kell a szerzői
jogtulajdonos
jóváhagyása: az esélyegyenlőség értelmében meg kell könnyíteni a
hozzáférhetőséget a látáskárosultak számára.

A dokumentumot konszenzus alapján szövegezték meg június 18-28 között,
a Szellemi Tulajdon Világszövetségének Marokkóban rendezett
értekezletén, 186 állam
részvételével. A magyar delegáció miniszterelnöki határozat révén
kézjeggyel látta el a záróokmányt, mellyel elismerte a Magyar Állam a
szerződés létrejöttét,
a hazai ratifikációs folyamat az Európai Unió tagállamaival
összehangoltan fog zajlani. A jogi szakértő szerint az uniós jogban
nagy változást ez nem fog
hozni, de nemzetközi szinten példátlan lépés az esélyegyenlőség terén.

“A szerződés nagy eredménye, hogy határokon átnyúló módon, más
országban készített hozzáférhető formátumú másolatokat lehessen
küldeni” – mondta el dr.
Lábody Péter a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala képviseletében.
Ennek értelmében bármely aláíró ország területén megjelenő irodalmi mű
jogi komplikációk
nélkül felhasználható hangoskönyvvé, vagy átírható Brailee írással.
Ezen kívül a magyar szerzői jogvédelem alatt álló művek is engedély
nélkül átalakíthatóak
lesznek a későbbiekben.

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének elnöke Szakály
Melinda kifejtette, az idegennyelvű hangoskönyvek ügyében korábban a
Országos Idegennyelvű
Könyvtárba irányították az érdeklődőket. Jelenleg a szövetség
hangoskönyv állományának digitalizálása zajlik, felvételeket 2010 óta
források és stúdió
hiányában nem készítenek. A kölcsönzésben nagy segítség lenne, ha a
törvényi változások lehetővé tennék a külföldi szövetségektől kapott
idegennyelvű irodalomról
a könyvtár céljára történő másolatkészítést.

Lendvai Zsófia a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület Jogérvényesítési
munkacsoportjának vezetője a július 1-jén hatályba lépett új Büntető
törvénykönyv szellemi
tulajdonjog terén bevezetett változtatásairól elmondta, hogy két
jelentős módosítás történt. Az első, hogy míg régen a Btk. a sértettek
szerint vette a
bűncselekmény elkövetését, most már az elkövető személyére vonatkozóan
egy egységként lehet kezelni például olyan bűncselekményeket, mint a
filmek illegális
feltöltése az internetre, amely korábban akár több száz rendbeli
elkövetésnek minősült. A másik fontos változás, hogy “a természetes
személyek magáncélú
felhasználását kiveszi a jogszabály az elkövetői magatartások
köréből”- hangsúlyozta Lendvai Zsófia. Úgynevezett szabad felhasználás
körébe tartozik a
magáncélú másolat készítése, tehát a törvény kivételt tesz például az
otthoni szórakozás keretében folytatott torrent letöltésekkel
kapcsolatban, ugyanígy
a ‘streaming’ szolgáltatások használata sem minősül illegálisnak.

Nincs nagy újítás a védelmet biztosító műszaki intézkedések, vízjelek,
elektronikus eszközök esetében: mindenki büntethető aki, ezen védelem
kijátszását
szolgáló eszközöket állít elő, vagy értékesíti azokat, sőt az is
bűncselekményt követ el, aki az ehhez szükséges tudást átadja.
Forrás:
Orient Press Hírügynökség

Bejegyzés adatai

  • Bejegyzés kelte :
  • Utolsó módosítás :
  • Szerző :
  • Kategória : Hírek
Vakon megbízhat bennünk!